Mika Ágnes: Az új választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása a társasági jogvitákban (Céghírnök, 2018/9., 5-11. o.)

2018. 10. 25.

 
választottbírósági kikötés szerződésen alapuló bíróválasztás: az érintett felek akaratuk kölcsönös és egybehangzó kifejezésével abban állapodnak meg, hogy jogvitájuk eldöntését a választottbíróságra bízzák, ezzel együtt a rendes bíróságok eljárását mellőzik. Az ilyen megállapodásban a felek szabadon dönthetnek arról, mely ügyleteikre, illetve az adott ügylet keretében mely kérdésekre kötik ki a választottbíróság eljárását és szabadon határozzák meg az eljáró választottbíróságot is (PJE 3/2013.).

Ptk. (2003. évi. V. tv.) a gazdasági társaságok viszonyait az érintett felek magánautonómiájának világába tartozó viszonyoknak tekinti, és ennek a megközelítésnek megfelelően széles körben kívánta lehetővé tenni – a választottbíráskodásról szóló törvényben meghatározott kereteken túl – a társasági jogviszonyokból eredő jogviták választottbíróságelé utalását, hasonlóan a Gt. (2006. évi IV. tv.) 10. §-ában rögzített szabályozáshoz.

Így, a Ptk. 3:92. § (2) bekezdése meghatározza azokat a társasági jogi jogvitákat, amelyekre a létesítő okiratban vagy az érintett személyek megállapodásában választottbírósági eljárás köthető ki, ezek a gazdasági társaság és a tagja vagy volt tagja közti, a társasági jogviszonyból eredő jogviták, ideértve a társasági szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának a kezdeményezését, a tagok társasági jogviszonyával kapcsolatos, egymással szemben keletkezett jogviták, a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag közötti, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyból eredő jogviták.

Az Ütv. (2017. évi LXXVIII. tv.) 2. § (1) bekezdése és a 41. § (1) bekezdése rendelkezéseiből következik, hogy a cégalapításhoz szükséges létesítő okirat szerkesztése, ellenjegyzése mellett a jogi képviselők/ügyvédek/kamarai jogtanácsosok jogi tanácsokkal, ennek keretében javaslattal, véleménnyel segítsék az ügyfeleket, például a választottbíróságieljárás előnyeiről és esetleges hátrányairól történő tájékoztatással.

A választottbíráskodás előnyei elsősorban abban állnak, hogy az eljárás nem nyilvános, egyfokú, így gyorsabb és költségtakarékosabb általánosságban, mint a rendes bíróságok eljárása.

Az egyenlő elbánás alapelvén túl a felek joga az eljárási szabályok meghatározása, az elfogulatlan, pártatlan, hozzáértő bíró választás, az eljárás helyének és a használandó nyelvnek a meghatározása.

E körben tájékoztathatják őket arról is – a ma már egységes rendes és választottbírósági gyakorlat alapján –, hogy a létesítő okiratban kiköthető választottbírósági eljárásra preferáltan a hazai állandó választottbíróság javasolt a cégalapításban részt vevő ügyfelek számára.

A jogalkotó elsősorban annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások a külföldi partnereikkel kötött szerződéseikben – így a külföldi cégek és magánszemélyek részvételével működő gazdasági társaságok esetében is – nagyobb arányban tudják elérni magyarországi állandó választottbíróság kikötését – figyelemmel a hazai anyagi és eljárás jogi új törvényekre [Ptk. Pp. (2016. évi CXXX. tv.)] is – megalkotta a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt (új Vbtv.); annak rendelkezései a 2018. január 1. napján és azt követően indult választottbírósági eljárásokban, az anyagi jogi jellegű szabályokat a 2018. január 1-je után megkötött választottbírósági szerződésekre kell alkalmazni.

A választottbíráskodásra változatlanul kereskedelmi ügyekben van lehetőség, azonban – a régi Vbtv.-től (1994. évi LXXI. tv.) eltérően – nem alanyi, hanem tartalmi szempontú ennek az értelmezése, így ide tartozik minden kereskedelmi, vagy gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszony.

Az új Vbtv. szabályozása is alapvetően diszpozitív, a felek döntésétől függ, hogy a jogvitát a hatálya alá tartozó belföldi állandó Kereskedelmi Választottbíróság, vagy olyan eseti választottbíróság döntse el, amelynek a helye Magyarországon van. Meghatározza a speciális nemzetközi választottbíráskodásra vonatkozó minősítési feltételeket is; külföldi székhely esetén ismertetve az állami bíróságokra vonatkozó feladatokat.

Összehasonlítva a régi Vbtv. és az új Vbtv. – társasági jogi jogvitákra is irányadóan alkalmazandó – rendelkezéseit, megállapítható, hogy változatlanul nem kötelező a választottbírósági eljárásban a jogi képviselet, továbbra is kizárt a választottbírósági ítélet elleni fellebbezés lehetősége, rendes bírósági úton csak az ítélet érvénytelenítése kérhető; ugyanakkor lehetőség lesz a beavatkozásra választottbírósági eljárásba, és az új Vbtv. rendelkezései már a szerződésbeli jogutódlást követően is lehetővé teszik a választottbíróság előtti igény­érvényesítést; egy új jogintézmény bevezetésével, az eljárásújítással, illetve a 2017. december 31-i hatállyal megszűnt hazai állandó választottbíróságok helyett egy új, egységes Kereskedelmi Állandó Választottbíróság felállításával kívánja vonzóbbá tenni a jogviták felek akaratától függő, «békésebb lezárását»; külön nevesítve azok közvetítői eljárásban született megállapodásokkal történő lezárásának lehetőségét is.

Az új Vbtv. 67. § (8) bekezdésének felhatalmazása alapján 2018. február 1. napjától hatályos a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata (a továbbiakban: ESz).

Az ESz rendelkezéseit a hatályba lépésének napján és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Célom – a teljesség igénye nélkül –, hogy általános áttekintést adjak az új Vbtv. és az ESz rendelkezései alapján – figyelemmel a változatlanul alkalmazandó bírósági gyakorlatra is – a társasági jogi jogviták választottbírósági eljárásban történő eldöntésének lehetőségeiről.

 

A rendes bírósági és a választottbírósági eljárás megindításának összehasonlítása

 
A választottbírósági gyakorlat alapján – a téma szempontjából – kiemelést érdemelnek a Ptk. 3:92. § (2) bekezdésében nevesített társasági jogi jogviták közül a tipikusan kft. cégformában működő társaság és tagjai, illetve a tagok egymás közötti, üzletrészátruházás hatálytalanságának megállapítása iránt indított úgynevezett elővásárlási joggal kapcsolatos, illetve a beleegyezés hiánya miatt indult perek (Ptk. 3:167. §, Ptk. 6:118. §, Ptk. 3:35. §); a kkt., bt. cégformánál a tagsági jogviszonyt megszüntető, tagi felmondás érvényességével kapcsolatos jogviták (Ptk. 3:147. §); a Ptk. 3:107–3:108. §-a alapján a gazdasági társaság felperes által indítható tagkizárás iránti perek; a gazdasági társaság – jogszabálysértő vagy létesítő okiratba ütköző – határozatainak hatályon kívül helyezése iránt indított – bíróság által történő – felülvizsgálati perek (Ptk. 3:35–3:37. §); a tisztségviselő/k ellen harmincmillió forintot meghaladó pertárgy értékű kártérítés megfizetése iránt, a gazdasági társaság által a Ptk. 3:109. § (3) bekezdése alapján indult perek.

Ezekben a jogvitákban a perindítás – kötelező jogi képviselő/ügyvéd/kamarai jogtanácsos által a törvényszékhez – elektronikus úton – előterjesztett keresetlevéllel történik [Pp. 20. § (3) bek. a), ad) és ae) pont, 170. §].
Az Itv. (1990. évi XCIII. tv.) 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kereseti illeték a perérték hat százaléka, de legalább tizenötezer forint és legfeljebb másfél millió forint, a meg nem határozható pertárgy értékű, a törvényszék hatáskörébe tartozó jogviták esetén – hatszázezer pertárgy értékre vonatkoztatva – pl. a határozat felülvizsgálata-, tagkizárás-, tagi felmondás érvényességének/érvénytelenségének megállapítása iránti perindítási eljárási illeték összege harminchatezer forint.

A cég határozatainak felülvizsgálata iránti perindítás tényének cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a peres bíróság értesíti a cégbíróságot [Ctv. (2006. évi V. tv.) 26. § (1) bek. h) pont].

Az ESz Mintaklauzulája tartalmazza a Választottbíróság által javasolt szöveget arra az esetre, ha a felek a jogvitájukat állami bíróság helyett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elé utalják.

Ebből lényeges hangsúlyozni – a társasági jogi jogvitákra is kiterjedően –, hogy a szerződésben/létesítő okiratban a felek meghatározhatják a választottbírók számát (három/egy), a gyorsított eljárásra vonatkozó megállapodást (ESz 1. Melléklet: Alapszabályzat a Gyorsított Eljárásról), az eljárás során alkalmazandó nyelvet (pl. magyar/német/angol) és a felek kizárhatják az új Vbtv. 48–52. §-ában szabályozott eljárásújítás – új jogintézményének – lehetőségét.

A Választottbíróság székhelye Budapest.

Az eljárás megindítása a felperes által – papír alapon – benyújtott keresetlevél Választottbírósághoz történő benyújtásával történik (1054 Budapest, Szabadság tér 7.); a felperes köteles a keresetlevelet az alperesnek is – tájékoztatásul – megküldeni.

A társasági jogi jogviták szempontjából is kiemelést érdemel az ESz 15. §-ában meghatározott keresetlevél kellékei közül, hogy a felperes határozott kereseti kérelmét, az eljárás tárgyának értékét, ha az meghatározható meg kell jelölni; a felperes által jelölt választottbíró nevét (a választottbírói „ajánlási” listán szereplő választottbírók közül); a felperesnek csatolnia kell a választottbírósági szerződést magában foglaló okiratot/a gazdasági társaság létesítő okiratát.

A társasági határozatok megtámadására irányuló kereset esetén (rendes bírósági eljárás esetén meg nem határozható pertárgy értékű ügynek minősül) az ESz 16. § (2) bekezdés g) pontja alapján a megtámadott határozattal érintett vagyoni érték, ennek hiányában a társaság jegyzett tőkéjéből a felperesre jutó hányad az eljárás tárgyának az értéke.

Álláspontom szerint ez a rendelkezés irányadóan és értelemszerűen alkalmazandó a tagkizárás iránti eljárások tárgyának értéke meghatározásához is.

A cég határozatainak felülvizsgálata iránti perindítás tényének cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a Ctv. 26. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendes bíróságnak – hivatalból – kell értesítenie a cégbíróságot, ez a kötelezettség – értelemszerűen – nem vonatkozik a választottbíróságra.

Az ESz 2. Melléklete a Választottbíróság eljárásának Díjtáblázata, amelyben első helyen szerepel a Regisztrációs – minimum – 25 000 Ft díj (5 000 000 Ft értékig), degresszív, százalékos meghatározással maximum 12 795 000 Ft (5 000 000 001 Ft érték felett), amelyet legkésőbb a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg köteles a felperes megfizetni.

Az eljárás tárgyának értékétől függő választottbírói tiszteletdíj, a közterhek, az eljárási illeték (az eljárás értékének 1%-a, de legalább 5000 Ft és legfeljebb 250 000 Ft), végül az egészségügyi hozzájárulás.
Az alperes a keresetlevélre tett válasziratában jelöl választottbírót az ajánlási listáról; a felek által jelölt két választottbíró jelöli az elnöklő bírót.

A választottbírósági tanács előtti eljárás szabályait az ESz II. 3. pontja részletesen tartalmazza.

A választottbírósági szerződés vagy kikötés csak akkor tekinthető érvényesnek, illetőleg akkor betartható, ha abból pontosan kitűnik, hogy a felek eseti vagy állandó választottbíróság, az utóbbi esetben pedig konkrétan melyik állandó választottbíróság eljárásában állapodtak meg (BDT 2011/2399.).

A választottbíróság eljárása szabálytalan, ha az alperes részére nem az Eljárási Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kézbesítették a keresetlevelet (EBH 2010/2150.).

A választottbírósági eljárásnak a Pp. nem háttérjoga. A választottbírósági eljárásban a Pp. szabályai csak akkor alkalmazhatóak, ha a felek így állapodnak meg, vagy a választottbíróság jogosult az eljárás rendjét megállapítani és így dönt. A feleknek azt a választottbírósági kikötésben foglalt rendelkezését, amely szerint szerződésükre a magyar jog szabályait kell alkalmazni, az alkalmazandó anyagi jogra és nem az eljárási jogra vonatkozó kikötésként kell értelmezni (EBH 1999/128.).

Ha a cégbejegyzés alatt álló kft. által kötött szerződésben érvényes választottbírósági kikötés van, s a kft. cégbejegyzési kérelme jogerős elutasítása után a szerződést a kft. nevében aláíró személy a saját nevében megkötöttnek ismerte el, ez az elismerés a választottbírósági kikötésre is kiterjed (VB 1999/4.).

Ha a kft. létesítő okiratában a társasági jogvitákra kikötötték a tagok a választottbírósági eljárást, akkor a társasághoz – üzletrészátruházás folytán – később csatlakozó elővásárlásra jogosult/határozat felülvizsgálatát kérő/kizárandó tag nyilatkozata ne csak formális legyen, hanem birtokában legyen a cég hatályos társasági szerződése, azt megismerve jelentse ki, írásban, hogy annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
A gyakorlatban felmerülhet az a kérdés, hogy a létesítő okiratban, annak módosításában megállapított választottbírósági kikötés mennyiben terjed ki arra a tagra, aki azt nem írta alá. E körben változatlanul irányadóan alkalmazhatók az alábbi döntések.

Ha utóbb a tag az alávetési nyilatkozatot – külön felhívás ellenére – nem írja alá, a vita választottbíróság útján történő elbírálása kizárt (BH 1999/218.).

A Legfelsőbb Bíróság Gfv.XI.30.064/2009/8. számú határozata szerint, ha a választottbírósági kikötés a társasági szerződés részévé vált, az a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok szerint módosítható.
Választottbírósági kikötés érvénytelensége nem állapítható meg azon az alapon, hogy az erre vonatkozó megállapodást arra fel nem jogosított személyek írták alá, feltéve, hogy utóbb az érdekeltek a megállapodást jóváhagyták (BH 2000/216.).

Egy ügyben a felperesek a társasági szerződés kizáró rendelkezése folytán az örökhagyó tag üzletrészét az örökléssel nem szerezték meg, nem váltak az alperesi társaság tagjává. Az alperes társasági szerződése csak a szerződő felek – az alperes társaság tagjainak – egymás közötti jogvitái eldöntésére tartalmaztak választottbírósági kikötést, így ez a kikötés a nem tag felperesek alperessel szembeni jogvitájára nem vonatkozik (LB Gf.VI.32.893/2000/2.).

Minden szavazás lehetséges következménye, hogy a kisebbség álláspontja nem érvényesül. Ez a többségi szavazás természetéből következik, s nem jelenti sem a jóhiszeműség és tisztesség, sem az együttműködés követelményének megsértését, s különösen nem jelent joggal való visszaélést (VBH 1996/10.).

Nem illeti meg a társaságot és annak tagjait az elővásárlási jog, ha az üzletrész átruházás nem adásvételi szerződésben történik, hanem egy másik társaságba történő apportálás és tőkeemelés útján (VBH 2005/3.).
Annak eldöntésénél, hogy a tag társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti-e, az ügyvezető ténykedését az általa vezetett társaságnak kell betudni. A kizárást a társasági célok nagymértékű veszélyeztetése is megalapozhatja, nincs szükség a tényleges károsodás bekövetkezésére (VBH 2005/1.).

Az ESz 4. Melléklete részletesen szabályozza a Választottbíróság Közvetítői Eljárását.
 

A hatáskör vizsgálata

 
Az új Vbt. szabályozásához hasonlóan a választottbírósági tanács saját hatásköréről maga dönt, az ezzel kapcsolatos kifogásról – eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében – ítéletében, vagy előzetes kérdésként foglal állást.

választottbíróság eljárást megszüntető végzésének érvénytelenítése iránt bírósági út nem vehető igénybe (BH 2004/20.).
Az állandó választottbíróság hatáskörét megállapító határozat ellen a felek a döntés átvételétől számított harminc napon belül kérhetik a székhely szerint illetékes törvényszéktől – soronkívüli nemperes eljárásban, szóbeli meghallgatásuk után –, hogy végzéssel döntsön a kifogásról; a határozat ellen felülvizsgálat előterjeszthető (új Vbtv. 7. §, 13. §).

A választottbírósági eljárásban az alperes utóbb nem kifogásolhatja a választottbíróság hatáskörét, ha – a hatáskör kifogásolása nélkül – az ügy érdemében perbe bocsátkozott (VB 2002/6.).

A választottbírósági szerződés betarthatatlanságának a megállapításához az erre hivatkozó félnek a felek konkrét jogviszonyában rejlő okot kell megjelölnie. A választottbíróság eljárási szabályzatával, működésével kapcsolatos általános kifogások nem adnak alapot a konkrét szerződés betarthatatlanságának a megállapítására (LB Gfv.XI.30.124/2006/4.).

Az a körülmény, hogy a perbeli felek egymással összefonódó üzleti vállalkozást folytattak, még nem alapozza meg a választottbíróság hatáskörét (VB 2007/2.).

Az üzletszabályzatnak a választottbírósági kikötést tartalmazó rendelkezése a szokásostól eltérő rendelkezés. Ezért ez a kikötés csak akkor válik a szerződés részévé, ha erről a szerződés megkötése előtt a másik szerződő felet tájékoztatják és a másik szerződő fél a választottbírósági kikötést az üzletszabályzatra mint ilyen kikötést tartalmazó okiratra utalással elfogadja (EBH 2003/875.).

 

A „rendes” bíróság hatáskörének vizsgálata

 
A jogalkalmazóknak, a jogvitát bíróság elé vivő felperesnek, a perbevont alperesnek, a jogi képviselőknek és a bíróságoknak is figyelemmel kell lenni a választottbíráskodás és a társasági jogi perek szabályozottságának speciális összhangjára. A viták gyors lezárása érdekében a feleknek együttműködve kell értelmezni magának a választottbíráskodásrólszóló kikötésnek a tartalmát, a peres felekre és a per tárgyára is figyelemmel.

Az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben pert indítottak, az eljárást – a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított per kivételével – e kereseti kérelem tárgyában megszünteti, ha azt az alperes – legkésőbb a keresetlevélre benyújtott írásbeli ellenkérelmében kérte [új Vbtv. 9. § (1) bek.].

Választottbírósági kikötés esetén a bíróság a pert nem szüntetheti meg hivatalból, csak valamelyik vagy mindkét fél közös kérelmére. A kérelemre megszüntetett perben a lerótt illeték visszatérítésének nincs helye, de a felet illetékkedvezmény illeti meg (EBH 2007/1623.).

A végzés ellen fellebbezésnek, a jogerős határozat ellen felülvizsgálatnak is helye van, a bíróságok soron kívül hozzák meg döntésüket [új Vbtv. 7. § (4) és (7) bek., Pp. 406. § (2) bek.].

per bármely szakaszában – elsőfokú, másodfokú és felülvizsgálati szakban is – az eljárás megszüntetésnek van helye, ha a fenti ok fennállt, de a bíróság(-ok) nem észlelték hatáskörük hiányát [Pp. 379. §, 405. § (1) bek.].

A per megszüntetése esetében a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok harminc napig fennmaradnak. Ha az előírt harminc napon túl került sor a kereset benyújtására, a Választottbíróságnál, az eredeti benyújtáshoz fűződő joghatályok nem maradnak fenn, ezért a keresetet a Választottbíróságnál történt benyújtás időpontjában lehet előterjesztettnek tekinteni (VB/09066.).

Ha az alperes nem kérte az eljárás megszüntetését, vagy úgy ítéli meg a bíróság, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan, az eljárását le kell folytatnia.

Egy perben a bíróság tárgyalást tartott, amelyre a feleket megidézte, ezért utóbb a per megszüntetésére csak a felek valamelyikének a kérésére kerülhetett volna sor. A perben azonban a felek egyike sem terjesztett elő a per megszüntetése iránt kérelmet. A felperes a megszüntetés ellen kifejezetten tiltakozott, az alperes pedig nem terjesztett elő a per megszüntetésére irányuló ellenkérelmet, hanem korábban tett nyilatkozatát fenntartva a tárgyalás távollétében való megtartását kérte. Ilyen körülmények között a korábbi nyilatkozatát érdemi ellenkérelemként kellett volna a bíróságnak figyelembe vennie, a választottbírósági eljárás kikötése ellenére is érdemben kellett volna folytatnia a per tárgyalását (LB Gf.I.30.058/2000/2.).

A fenti rendelkezések értelemszerűen irányadóak az ellentmondás folytán perré alakult fizetési meghagyásos eljárásokra is.

Ha a felek valamely jogviszonyból eredő jogviták elbírálására a Magyar Gazdasági Kamara mellett működő Választottbíróság eljárását kötötték ki, akkor a rendes bíróság előtt az igény fizetési meghagyásos eljárás útján sem érvényesíthető (BDT 2002/642.).

2010. július 1. napjától a fizetési meghagyás kibocsátása a közjegyző hatáskörébe került át. Így, ettől az időponttól kezdve nem a rendes bíróságok, hanem a közjegyzők hatáskörébe tartozik az eljárás megszüntetése, ha az általuk kibocsátott fizetési meghagyás elleni ellentmondásban a fél választottbírósági kikötésre hivatkozik [2009. évi L. tv. 34. § (1) bek. a) pont, 24. § (1) bek. b) pont].

Végül, nincs akadálya a „párhuzamosan” megindított választottbírósági eljárás lefolytatásának, a határozat meghozatalának (új Vbtv. 9. §).

 

A választottbíróság eljárásának kizártsága a társasági jogi ügyekben

 
Kiemelést igényelnek a Ctv. 65–68. §-ában szabályozott, a cégbíróság – kérelemre történt – cégbejegyzést, változásbejegyzést, cégtörlést elrendelő végzéseinek hatályon kívül helyezése iránt indított perek, amelyek speciális jogorvoslatok; tárgyuk a nemperes eljárásban hozott határozatok perben történő felülvizsgálata.

Ezekben a perekben az alperes mindig a cég, de a peres bíróság érdemben a cégbíróság jogszabályoknak megfelelő eljárását vizsgálja; úgynevezett kontrollperek, amelyekre a választottbíráskodás érvényesen nem köthető ki.

Az új Vbtv. 55. §-a egyértelművé teszi a Cstv. (1991. évi IL. tv.) rendelkezéseivel összhangban, hogy a felszámolási eljárás megindulása után a felszámolás alatt álló gazdasági társasággal szemben a pénzköveteléseket a felszámolás keretében lehet érvényesíteni; a nem pénzkövetelések választottbírósági eljárásban történő érvényesíthetőségének a lehetőségét ez nem zárja ki.

A felszámolás alá került, fizetésképtelen cég (adós) választottbíróság előtti, felperesként történő igényérvényesítése a felszámolási eljárás céljával, a hitelezők érdekeivel ellentétes, ezért a választottbírósági kikötés, annak betarthatatlansága miatt nem alkalmazható (EBH 2014.G.4.).

A kisebbségvédelmi ügy sajátos törvényességi felügyeleti eljárás, melyre nézve az állam – a védett jogi tárgy közösségi, társadalmi jelentősége és a jogintézmény célja következtében – joghatóságát fenntartja, így az ilyen jogvitában a felek választottbírósági kikötést nem alkalmazhatnak (BDT 2017/3740.).

A Ptk. 6:98. §-ának felhatalmazása alapján induló – tipikusan – kft. üzletrészének átruházására kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perek, feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással nem tartoznak a Ptk. 3:92. § (2) bekezdésében meghatározott társasági jogi jogviták közé, kivéve, ha a felek az írásbeli üzletrészátruházásravonatkozó szerződésükben a jogvita elbírálására az állami bírósági utat kizárták.
Elfogadó írásbeli nyilatkozat hiányában a választottbírósági kikötésre vonatkozó megállapodás érvényesen nem jött létre (BDT 2003/757.).

Nem lehet írásban létrejött szerződésnek tekinteni azt, ha az egyik fél ajánlatára a másik fél ellentétes nyilatkozatot nem tesz (BDT 2004/941.).

Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a szerződésük – amely választottbírósági kikötést is tartalmazott – meghatározott időre szól, majd a szerződést továbbra is teljesítik, ráutaló magatartásuk nem eredményezi a választottbírósági kikötés fenntartását (BH 2005/397.).

A választottbírósági kikötés önállósággal rendelkezik azzal a szerződéssel szemben, amelynek részeként szerepel, és így e választottbírósági kikötés érvényes akkor is, ha a szerződés egyébként érvénytelen (VB 1996/6.).

Ha a választottbírósági kikötés a kft. és valamelyik tag, illetőleg a kft. tagjai közötti vitára vonatkozik, nem lehet megállapítani a választottbíróság hatáskörét a társaság által üzletrész tekintetében egymással csereszerződést kötő személyek ellen indított kereset tekintetében (VBH 1999/3.)
 

A választottbírósági ítélet

 
A régi Vbtv. szabályozásához hasonlóan a felek a jogvitát egyezséggel is rendezhetik; ha kérik, a választottbírósági tanács az egyezséget a megállapodásban foglalt feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve, hogy az egyezség megfelel a jogszabályoknak.

Egyezségkötés esetén az eljárási költség viselésére a felek megállapodása az irányadó [ESz 11. § (4) bek.].

Az egyezség feltételeit magába foglaló ítélet hatálya azonos az ügy érdemében hozott ítélet hatályával.

A választottbíróságnak az ítéletét – az ítéletbe foglalt egyezség kivételével – az új Vbtv. 44. § (2) bekezdése alapján mindig meg kell indokolni, annak mellőzéséről a felek nem állapodhatnak meg. Az eljárás költségének összegéről és viseléséről csak akkor kell dönteni a választottbírósági tanácsnak, ha azt valamelyik fél kéri.

Az ESz 44. § (1) bekezdése rögzíti – egyebek mellet –, hogy a választottbírósági ítéletnek tartalmaznia kell a kereseti kérelem tárgyában hozott döntést és annak indokait, kivéve, ha az ítélet kizárólag a felek egyezségét foglalja magában és az eljárási költségek összegéről és viseléséről szóló rendelkezést.

Az eljárási költségek magukban foglalják a Regisztrációs Díjat, a Választottbírósági díjat, a Választottbírósági Költségeket és a Felek költségeit [ESz 8. § (1) bek.].

Kiemelkedően nagy pertárgyértékű ügyben sem állapítható meg a közfelfogás számára elfogadhatatlanul magas összegű ügyvédi munkadíj. Az ilyen nagy összegű perköltséggel kapcsolatban a közrendbe ütközés megállapítható (BH 2003/127.).

A választottbírósági ítélet – hatálya változatlanul ugyanaz, mint a jogerős állami bírósági ítéleté, annak – végrehajtására a Vht. szabályai szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el; megtagadható a végrehajtás akkor is, ha érvénytelenítési pert nem indítottak, de a kérelem mellékleteként becsatolt (eredeti, hiteles másolatú) ítélet alapján megállapítja, hogy a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat, vagy az ítélet közrendbe ütközik [új Vbtv. 7. § (1) bek., 53–54. §].

A választottbíráskodásról szóló törvény nem rendelkezik arról, hogy a bíróság a választottbírósági ítélet végrehajtását milyen körülmények megvalósulása esetén függesztheti fel, csupán a választottbírósági ítélet végrehajtása felfüggesztésének lehetőségét mondja ki. A választottbírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál ezért a bírósági végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (EBH 2000/237).

A választottbírósági tárgyalás elhalasztása iránti kérelem elutasítása nem valósítja meg a közrendbe ütközést, így erre az okra nem alapozható a végrehajtás megtagadása (BH 2003/505.).

végrehajtási lap kiállításának megtagadására kerülhet sor, ha a választottbíróság ítélete nem tartalmazza a végrehajtható okirat kiállításának a törvényben meghatározott feltételeit (BH 2003/122.).

A választottbírósági ítélet végrehajtásának a felfüggesztése iránti kérelem elbírálásánál a Vht. vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni (EBH 2001/554.).

A választottbírósági ítélet végrehajtását felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek van helye (BH 2001/80.).

A kiegészítő választottbírósági ítélet meghozatalára – szükség esetén legfeljebb harminc nappal meghosszabbított – hatvan napos határidőt, az ítélet kijavítására, értelmezésére harminc napot biztosít az új Vbtv. 46. §-a a választottbírósági tanácsnak (ESz 47.§).

Hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban történik az ítélet „végrehajtása”, amennyiben a cégbíróság tudomást szerez – tipikusan – a pernyertes felperes által előterjesztett ítéletből az eljárás lefolytatásának szükségességéről [Ctv. (2006. évi V. tv.) 76. § (1) bek.].

 

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése

 
A választottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt – a döntés átvételét követő hatvan napos jogvesztő határ­időn belül – terjeszthető elő kereset; a választottbíráskodás helye szerint, állandó választottbíróság eljárása esetén az annak székhelye szerint illetékes törvényszék jár el, peres eljárásban, a Pp. irányadó rendelkezései alapján.

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt csak a fél, továbbá az a személy indíthat keresetet, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz. E személyeken kívül, bárki által jogi érdekeltségre hivatkozva, közrendbe ütközésre mint érvénytelenségi okra alapított kereset nem indítható (BH 2009/182.).

Aki a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt keresetet indított, köteles a keresetlevelet másolatban a keresetindítástól számított nyolc napon belül a Választottbíróságnak megküldeni [ESz 48. § (1) bek.].

A választottbíróságnak a saját hatásköre megállapításáról, a választottbírósági szerződés létéről és érvényességéről hozott döntését a rendes bíróság – erre irányuló kérelem alapján – nemperes eljárásban felülbírálhatja. Ha a fél a jogorvoslat lehetőségével nem él, ez nem fosztja meg őt attól, hogy – a választottbírósági szerződés hiányára hivatkozva – a választottbírósági ítélet érvénytelenítését keresettel kérje a rendes bíróságtól (BH 2007/193).

Ha a felperes a választottbírósághoz benyújtott keresetében állította, hogy közöttük választottbírósági szerződés jött létre, az alperes pedig az első válasziratában ezt nem tagadta, az alperes utóbb a választottbírósági közbenső ítélet érvénytelenségi okaként nem hivatkozhat arra, hogy közöttük választottbírósági szerződés nem jött létre (EBH 2006/1525.).

A választottbírósági ítélet érvénytelenítésére ad alapot, ha a választottbíróság olyan ténybeli és jogi alapra helyezi döntését, amelyre a kereseti kérelem nem vonatkozott és ezért az ellenérdekű félnek nem volt módja arra, hogy ténybeli előadást tegyen és jogi érveit kifejthesse, ilyen módon az ügyének előterjesztésére sem volt képes (EBH 2008/1794.).

Az új Vbtv. 47. § (2) bekezdése – hasonlóan a régi rendelkezésekhez – részletesen tartalmazza azokat az alaki-, eljárási-, anyagi jogsértéseket, amik alapján a választottbíróság nem járhatott volna el, külön nevesítve, hogy a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat, vagy a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik.

A választottbírósági döntés kedvezőtlen eredménye, a döntés megalapozatlanságára történő hivatkozás önmagában nem nyújt alapot a döntés megtámadására, mert a törvény az érvénytelenítési okokat kimerítően felsorolja (BH 1996/159.).

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése közrendbe ütközés jogcímén csak a jogrend alapelveinek nyilvánvaló és súlyos megsértése esetén alkalmazható. Olyan eljárási szabálysértések, mint a szakvélemény ellentmondásainak tisztázatlanága, vagy az ítélet indokolásának hiányosságai nem alapozzák meg a pártatlan és igazságos eljáráshoz fűződő alkotmányos alapelv sérelmét (EBH 2006/1429.).

A választottbírósági ítélethez ugyanolyan anyagi jogerő fűződik, mint a jogerős bírósági ítélethez. A jogerő jogintézményének alkalmazása a választottbírósági eljárásban is alkotmányos követelmény. A közrendbe ütközés mint érvénytelenítési ok körében vizsgálható, hogy a választottbíróság jogerős ítéletében az anyagi jogerő alkotmányos követelményét mint a közrend részét, tartalmának megfelelően alkalmazta-e. Nem zárta-e el a választottbírósági szerződést megkötő felet attól, hogy igényét bírói úton – adott esetben a választottbíróság előtt – érvényesítse (EBH 2009/1969.).

A választottbírósági ítélet érvénytelenítésére ad alapot, ha az eljárást befejező határozat meghozatala előtt a választottbíróság egyik tagja lemond a választottbírósági tisztségéről és a tanács másik két tagja anélkül hozza meg a határozatát, hogy a felek a tisztség megszűnésében megállapodtak volna, illetve a megbízatás megszűnését a rendes bíróság megállapította volna (BH 2010/96.).

A felperes a választottbírósági ítélet érvénytelenítésének okaként nem hivatkozhat a választottbírósági tanács összetételét érintő eljárási szabálysértésre akkor, ha az eljárás során bejelentette, hogy a választottbíróság összetételével kapcsolatban kifogása nincsen. A felek szerződéses jogvitájában hozott választottbírósági döntés önmagában a polgári, anyagi vagy eljárási jog megsértése miatt nem minősíthető közrendbe ütközőnek (BH 2006/218.).

Az alperes részvénytársaság és a felperes részvényes között az alapító okiratnak a vételi jog kikötésére vonatkozó rendelkezésével kapcsolatos jogvitájára az alapító okiratban foglalt választottbírósági eljárás kikötése kiterjed, ezért a választottbírósági ítélet érvénytelenítése a választottbírósági út hiányára hivatkozva nem kérhető (BH 2007/59).

Az a tény, hogy az I. rendű felperes tagja volt a választottbíróság ítéletével hatályon kívül helyezett határozatot meghozó kft.-nek, és mint tag a határozatok meghozatalában részt vett, nem ad alapot annak megállapítására, hogy a választottbírósági ítélet reá vonatkozóan rendelkezést tartalmaz. A kft. tagja ebben a minőségében nem jogosult keresetet indítani a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt (BH 2007/93.).

A választottbíróság eljárást megszüntető végzésének érvénytelenítése iránt bírósági út nem áll rendelkezésre (EBH 2003/876.).

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem előterjeszthető [új Vbtv. 7. § (4) bek.].

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben az ítélet meghozatala után felmerülő új körülmények és bizonyítékok nem vizsgálhatók. Az érvénytelenítés iránti per perújítás helyett nem használható (BH 2009/57.).

 

Az eljárásújítás

 
Az új Vbtv. szabályozásából kiemelést igényel, hogy a jogalkotó indokoltnak tartotta a választottbírósági eljárásokban el nem bírált tények, bizonyítékok alapján a választottbírósági ítéletek felülbírálatát.

Erre akkor kerülhet sor, ha a felek nem zárták ki a választottbírósági szerződésükben az eljárásújítás lehetőségét, továbbá, ha olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkoznak – a választottbírósági ítélet átvételét követő egy éven belül – amelyet az alapeljárásban önhibájukon kívül nem tudtak érvényesíteni, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – rájuk nézve kedvezőbb döntést eredményezett volna.

A támadott ítéletet hozó választottbírósági tanács – jogorvoslattal nem támadható végzéssel – dönt a kérelem megengedhetősége tárgyában; az eljárást a kérelem korlátai között folytatja le; az alapeljárásban hozott ítélet végrehajtását felfüggesztheti; döntésével az alapeljárásban hozott ítéletet hatályában fenntartja, vagy új határozatot hoz (új Vbtv. 48–52.). 


Vissza